A talaj egyik legfontosabb tulajdonsága a termékenység, amelyet nagymértékben befolyásol a talajlakó mikroorganizmusok tevékenysége, hiszen a mikroorganizmusok alakítják ki a nagy molekulájú humuszvegyületeket.

A baktériumtrágyával olyan mikroorganizmusokat juttatnak a talajba, amelyek egyébként is részesei a talajéletnek, csak a különböző negatív hatások, változások miatt a számuk lecsökkent.


Elmélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A baktériumtrágyák jellemző alkotóelemei az Azotobakter, az Azospirillium, a Rhizobium vagy a Cellvibrio fajok különböző törzsei. A talajbaktérium-készítményeket (baktériumtrágyák) kora tavasztól késő őszig lehet használni a vetés előtti és/vagy a betakarítást követő talajmunka során.

A talajbaktériumok tápanyagot tárnak fel illetve gyűjtenek a növény számára. Kedvezően hatnak a növény nitrogén, foszfor és kálium felvételére. A készítmények hatására a növény gyökerének felületén olyan növényi hormonok képződnek, amelyek segítik a növény fejlődését. Különösen a gyökérnövekedést stimulálják (nagyobb gyökérzete több tápanyag és víz felvétel). A talajélet fokozódásával javul a talaj levegő- és vízháztartása, lazábbá, morzsalékosabbá válik a talajszerkezet, csökken a talajművelő eszközökkel szembeni ellenállás. Amikor esik az eső, a talaj több vizet képes befogadni, illetve tárolni, majd azt a növénynek átadni akkor, amikor arra szükség van.

A készítmények az elhalt növényi részek bontását, tápanyag feltáródását is elősegíti. A nyári hőségben is képesek elvégezni a cellulózbontást, a kálium feltárását.

A környezeti terhelések is csökkenthetők ezen szerek alkalmazásával, használatuk fenntartható és környezetbarát, nem terheli a talajvizet, nem lehet túladagolni, nem toxikus.

Gyakorlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További ismeretek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.